2017. október 22., vasárnap

Amikor már harmadszor jelentem meg szombat délelőtt 11-kor a standjánál és vittem el az összes maradék fügét, megkérdezte, jövő héten megyek-e és mikor, mert félre teszi nekem a szebbeket. A körtés néni meg sem kérdezett, csak megfigyelte a mintázatot és közeledtemre szedte elő a pult alól a szajré.

Én nagyon következetesen igyekeztem eddig nem törzsvevősödni senkinél, mert hát kinek kell az ezzel járó felelősség. Nem jött össze. De így legalább nem szükséges hajnalban kiérni.

6 megjegyzés:

cavecat írta...

The power of repeated interactions...
Ezt nem te linkelted be valahol? :)
http://ncase.me/trust/

Orsi Nagy írta...

nem baj, ez tök jó. különben ez nekem is olyan új, hogy az ember ismeri a boltost, piacos néni-bácsit, postáslányt stb., Bp-en csak 1-1 környékbeli kisbolttal voltam így, itt Pákozdon meg "mindenkit" ismerni lehet, és ez olyan jó, ad egyfajta biztonságot. :) és nem csak arra gondolok, hogy nem kapok romlott árut.

ee_version írta...

cavecat: De pont ez a baj, hogy én nem akartam, hogy bármelyik árus számítson rám, felelősséggel jár, az meg kinek jó? Szóval tudom, hogy kedvesek, és ráadásul két olyan árusról van szó, akitől mindig szívesen veszek, ha van náluk gyümölcs, mert eszméletlenül finom, na de na. Mi van, ha egy szombaton egyszerűen nem fér bele a piac?

ee_version írta...

Orsi: nekem mindig voltak ilyenek. Sőt, talán az is van, hogy pont annyi emberrel lehet ilyen kapcsolatot kialakítani egy nagyvárosban, mint falun, csak ugye a fajlagos sűrűségük ad más eredményt. Inkább függ ez attól, mennyire vagy hajlamos ilyesmire, mint hogy hol élsz. Én például négy éve élek itt, és nem ismerem a szomszédaimat. Van már néhány közülük, akit megismerek kontextuson kívül is, köszönünk egymásnak, esetleg váltunk pár szót, ha úgy alakul, de nem keresem a kapcsolatot. És van olyan, aki meg még be sem költözött, de már tudja, hogy hívják a szomszéd macskáját. Hát, nem vagyunk egyformák.

cavecat írta...

"felelősséggel jár, az meg kinek jó?" - ezt tényleg így gondolod?

Szerintem, ha egyszer majd nem fér bele a piac, akkor a rákövetkezö héten fogják kérdezni, hogy ugye nincs semmi baj, és akkor majd elmeséled, hogy nincs, csak ez-meg-az történt, és tök jól fog esni, hogy van aki törödik azzal hogy élsz-e még egyáltalán (és nem az anyád az illetö) ;) Most biztos azt gondolod, hogy csak az anyagi érdek miatt, de nem, mert ha egyszer valamelyikük valamiért nem lesz ott a piacon, te is meg fogod kérdezni rákövetkezö héten, hogy minden oké-e, és nem csak azért mert nem volt kitöl gyümölcsöt venned. Ezek a felszínes kapcsolatok szerintem pont amiatt jók, mert nem járnak komoly felelösséggel, ellenben roppant kellemesek (vö. gyomnövénykutatás, ha még emlékszel rá :))

ee_version írta...

Én azt gondolom, hogy kedvességből csinálják, de azért rosszul érintené bármelyiküket hogy félre tették nekem a legszebb gyümölcsöt és erre rajtuk marad. Másrészt, ha az a legszebb körte is már csúnya, mert vége a szezonnak, akkor is meg "kell" venni? Szóval értem én ezt a dolgot, de tudatosan kerültem. Vannak rendszeres nénijeim, meg is ismernek, de direkt nem veszek mindig valamit. És nem szeretem, ha megkérdezik,hogy vagyok, mi újság. Van, aki szokta, de zavar. Nekem bőven elég, ha szép hetet kíván meg szép az áruja. Elég otthonos nekem a piac enélkül is. Ebben a két néniben az a jó, hogy egyáltalán nem barátkoznak, csak baromi finom náluk a gyümölcs. Úgyhogy elrontottam :)